A 2016-os Brexitről szóló népszavazás óta nem volt olyan rossz hete a brit ingatlanalapoknak, mint most, az egyik alap felfüggesztését követően egy hét alatt közel 200 millió fontot vontak ki a befektetők a kategóriából – írja a Financial Times.
Idén eddig több mint 1,5 milliárd fontot vontak ki a brit befektetők a nyíltvégű ingatlanalapokból, többet, mint 2016-ban, pedig a Brexit-népszavazás miatt akkor is jelentős tőkekiáramlás volt a piacon – írja a Financial Times.
Bár még mindig milliárdok áramlanak ingatlanalapokba, korántsem olyan mértékben, mint azt tavaly láthattuk. Ez a Portfolio által megkérdezett alapkezelők szerint csak részben tudható be a májusban bekövetkezett szabályozói változásoknak, másik részében inkább az új szuperállampapír a ludas. A Magyar Állampapír Plusz elszívó hatása leginkább a helyét kereső új pénzeknél mutatkozik majd, így várhatóan az ingatlanalapok által kiépített közel 1700 milliárd forintos vagyont nem fogja érdemben érinteni az új befektetés, mindez ugyanakkor azt is jelentheti, hogy itt a teteje az ingatlanalapok piacának. Mostani cikkünkben utánajártunk annak is, hogy milyen feltétellel vehet ma valaki ingatlanalapot és melyek azok a régi sorozatok, amelyek újra megnyíltak a befektetők előtt.
Kijött az MNB hivatalos ajánlása a nyilvános, nyílt végű ingatlanalapok forgalomba hozataláról. Ez alapján marad az eredeti terv, tehát az, hogy az új ingatlanalapok és sorozatok esetében a visszaváltási időt 6 hónapra hosszabbítják, emellett kiderül az ajánlásból az is, hogy a meglévő alapok és sorozatok esetében forgalmazási maximumot vezetnek be. Az alapkezelőknek május 15-től kell megfelelniük az ajánlásnak, amivel kapcsolatban nagy kérdés, mennyire akasztja meg az ingatlanalapok piacának eddigi növekedését.
A címben szereplő feladványra adott helyes megfejtés: semmibe. Hiába fogta vissza az állam az állampapírok értékesítését, egyelőre nem tudott lecsapni a felszabaduló ügyfélpénzekre a pénzügyi szektor. Egyre nagyobb mértékben készpénzben vagy folyószámlán parkoltatjuk a pénzünket az MNB ma közzétett féléves adatai szerint. 10 új lakossági forintból 4 folyószámlán, 3 pedig készpénzben maradt, vagyis nem talált jó megtakarítást magának. Csökkent az életbiztosításokban és nyugdíjpénztárakban fekvő vagyon aránya is, a befektetési alapokon belül pedig csak átrendeződés történt az ingatlanalapok javára.
Immár öt éve tartják bűvöletükben a magyar lakosságot az állampapírok. A sorozatos kamatcsökkentés ellenére még az MNB legfrissebb adatai sem utalnak arra, hogy bármely más megtakarítási forma az állampapírok közelébe férkőzött volna népszerűségben. A befektetési alapok piaca immár két és fél éve tetszhalott, és a lekötött betéteknek is leáldozott. Egyedül a készpénz és a látra szóló betétek mutatnak érdemi növekedést az állampapírokon kívül. Pedig a lakosság pénzügyi vagyona reálértéken is újabb rekordszintre került, így lenne lehetőség a nagyobb diverzifikációra.
Erős túlzással élve leszokott saját megtakarítási termékeinek értékesítéséről a magyar pénzügyi szektor. 10-ből 6 új ügyfélforint ugyanis állampapírba került 2016-ban, és tavaly először átlépte az 1000 milliárd forintot a lakosság állampapír-állományának növekedése. 2011-ben a nyugdíjpénztárak, 2012-ben a bankbetétek, 2015-ben a befektetési alapok véreztek el az állampapírokkal vívott küzdelemben, végül 2016 is hozott egy nagy vesztest: utolsóként a háztartások készpénztartása bukott el a versenyben. Kétséges, hogy az állampapírok forgalmazási jutalékának 0,8%-ra csökkentése és a lakossági állampapírkamatok esése elég lesz-e idén egy újabb fordulathoz a magyar megtakarítási piacon.
Mintha bebetonozták volna a betéteket a bankoknál: lényegében stagnál a lakosság közvetlenül a bankoknál tartott megtakarítása. Más értelemben viszont a rendszerváltás óta nem látott mértékben fordultak el a bankbetétektől a magyarok: az egykori 41%-os csúcsról mára 19%-ra csökkent az arányuk a pénzügyi megtakarításokon belül. Ennek persze megvan az alapos oka: a betétek átlagkamata mára 1% alá csökkent, amire az állampapírok és részben a befektetési alapok alaposan rávernek. A betéti adatok mellett most az MNB legfrissebb, augusztusi lakossági hitelstatisztikából szemezgetünk, amelyek a lakossági hitelkihelyezések dinamikus növekedését mutatják.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az infláció ellen harcolna a kormány.
A 21. század új sikerszakmája.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
